Akkor most van megoldás a devizahitelesek problémájára?
Olvassa el 3 pontbólálló javaslatunkat!

A devizaalapú jelzálog bejegyzésének korlátozása helyett helyesebbnek tartanám, ha a bankok egyoldalú szerződésmódosításait korlátoznák.

Javaslatok, amik könnyítenének a devizahitelesek terhein:

1. A hitelkamatok bankközi kamatrátákhoz való kötése. A pénzügyi válság kezdetekor a magyar bankok abban látták a megoldást, hogy megemelték a hitelkamatokat. A változó kamatozású hitelek felvevői ez ellen nem igazán tudnak védekezni, hiszen a hitelszerződésben benne van, hogy a bank a kamatperióduson túl (általában félévente, évente) lényegében tetszőlegesen változtathatja a kamat mértékét. Ennek következtében az utóbbi időszakban a kamattörlesztés összege a havi törlesztőrészletben legalább 20-25%-kal emelkedett, de ennél nagyobb mértékű növekedésről is hallottam. (Annak ellenére, hogy a svájci jegybank ezen időszak alatt kamatot csökkentett.) A megoldás: Léteznek bankközi kamatláb mutatók, amik percnyi pontossággal mutatják az éppen aktuális bankközi kamatláb mértékét. A legismertebb ezek közül a LIBOR.  Jó lenne egy olyan szabályozás, ami előírná, hogy a hitelszerződés megkötésekor a hitelkamatot a LIBOR-hoz kell kötni.  Pl.: A hitel mindenkori kamata a LIBOR+4%.  Ez a kamatfelár biztosítaná azt, hogy a bankoknak mindig meglegyen a tisztességes nyeresége a kihelyezett hiteleken. Egy ilyen szabály gátat vetne annak a gyakorlatnak, hogy amikor egyébként nehéz új hiteleket kihelyezni, akkor a meglévő adósok kamatterheit növelik korlátlanul, indoklás nélkül. Különösen aktuális ez most a tervezett bankadó bevezetése előtt, mivel a bankok már most azzal fenyegetőznek, hogy a bankadó terheit áthárítják az ügyfelekre. Ennek az áthárításnak kitűnő eszköze a meglévő hitelek esetében történő kamatemelés, hiszen a kiszolgáltatott adós tehetetlen.

2. A pénzváltási nyereség különválasztása a hitelezéstől. Az adósnak mind a hitelek kifizetésekor, mind a hitel törlesztésekor az MNB közép árfolyamon kelljen elszámolnia a bankkal. Erre már indult kezdeményezés a kormány részéről is. Vagy ha ez nem elfogadható, akkor az adósnak legyen lehetősége a devizahitelt devizában felvenni és devizában törleszteni.  Az adós ott válthasson pénzt, ahol neki ez kedvezőbb. Ne legyen rákényszerítve a hitelt adó bank kedvezőtlen árfolyama. Működjön a szabad verseny!

3. A kezelési költséget forintban kelljen meghatározni és fizetni. A kezelési költségről az ügyfelek gyakran hajlamosak megfeledkezni. A nevéből adódóan gondolhatjuk, hogy ez a tétel hivatott fedezni a bank költségeit, míg a hitelkamat és a bankközi kamat közötti különbség biztosítja a bank nyereségét.  Ha egy bank a magyarországi fiókjában egy magyar ügyfélnek hitelt nyújt, akkor az ezzel kapcsolatos költségei forintban keletkeznek.  Ezért teljesen indokolatlan, hogy a kezelési költség devizában kerüljön megfizetésre.  Ezt a bankok nyilvánvalóan az átváltási nyereség realizálása miatt találták ki. Hiszen az adós a legtöbb esetben forintban törleszt, amiből a bank csak a tőketörlesztéshez és a bankközi kamat megfizetéshez szükséges részt váltja át devizára (a középárfolyamhoz közel), viszont a teljes törlesztőrészletet átszámolja a saját valutaeladási árfolyamán.  Természetesen a kezelési költség forintosítása egy magas árfolyam mellett nem jó üzlet az adósnak, de a jövőben ezt a kockázatot ki lehetne venni a devizahitelezésből.  Esetleg meg kellene adni a lehetőséget az adósnak arra, hogy a hitelfelvétel napján érvényes árfolyamon forintosítsa a kezelési költséget. Azt sem tartanám ördögtől valónak, hogy egy kezelési költség plafon legyen meghatározva. 

Szeretném a fentieket egy CHF alapú hitelen bemutatni!

A számok egy létező hitelszerződés törlesztőrészletét mutatják be. A tőketörlesztés összegét az átláthatóság miatt állandónak vettem. (Normális esetben a tőketörlesztés kamatperiódusonként kismértékben emelkedik, ezzel párhuzamosan a kamat kissé csökken.)
 
  2008 1CHF=158Ft 2010 1 chf=220 Ft
tőketörlesztés  110  17 380 Ft   110   24 200 Ft 
kamat  160   25 280 Ft  209  45 980 Ft
kezelési ktg  65  10 270 Ft   65  14 300 Ft
összesen  335  52 930 Ft  384  84 480 Ft
 
 
Nézzük meg, hogyan változna a törlesztőrészlet a fenti javaslatok figyelembevételével!

A töketörlesztés változatlan marad. A CHF bankközi kamat csökkent, de legyünk nagyvonalúak és a kamatot hagyjuk változatlanul. A kezelési költség forintban számolva szintén nem emelkedik. Az elszámolás nem a bankok valutaeladási árfolyamán, hanem egy pénzváltó valutaeladási árfolyamán történik. 
 
  2010 1CHF=210Ft
tőketörlesztés  110  23 100 Ft 
kamat  160   33 600 Ft
kezelési ktg forintban  0  10 270 Ft 
összesen    66 970 Ft
 
A forintban mért törlesztőrészlet - emelkedés még így is 25%-os, de azt hiszem ez a kockázat vállalható.
Ha Önnek tetszik a javaslat, szavazzon igennel!


Szavazok  Eredmények

Ha szeretne hozzászólni, vitatkozni, akkor ezeken a fórumokon megteheti.


Különösen örülnék, ha bankárok is elmondanák véleményüket!

A támadásokat megelőzve szeretném leszögezni, hogy nem vagyok a hitelezés ellensége, és a bankokkal sincs semmi bajom, de mégis igazságtalannak érzem, hogy a pénzügyi válság kialakulásáért felelős bankok a saját maguk kirobbantotta válságból abszolút nyertesként szálljanak ki. Álságosnak érzem a devizahitelek forintra váltásáról és a futamidő meghosszabbításáról szóló javaslatokat, melyek valójában nem oldják meg az adósok problémáját, viszont a bankoknak további extra profitot jelentenek. 

Kapcsolódó cikkek:
 
 
Login