Futamidő hosszabbítás. Mit jelent ez a gyakorlatban?
 
A törlesztőrészletek csökkentésére a bankok - láthatóan nagy egyetértésben - azt a megoldást javasolják, hogy az adós hosszabbítsa meg a futamidőt. Mit is jelent ez a gyakorlatban? Hogy tisztán lássunk, nézzük meg, milyen részekből áll össze a hitel havi törlesztőrészlete!
 
Kezelési költség:
 
A nevéből adódna, hogy ez a bank költségeinek fedezésére szolgál, de a valóságban ennél lényegesen nagyobb összegről van szó. Általában a tőketartozás 1,5-2,5%-a, amit az adós elosztva havonta fizet. Kétféle számítási módja létezik, az egyik szerint a bank minden évben újraszámolja, és a csökkenő tőketartozás miatt évről-évre csökken. A másik módszer szerint a teljes futamidő alatt változatlan az összege. A második módszer nyilván rosszabb az adósnak. Egy tízmilliós hitel esetében a kezelési költség a havi törlesztőrészletben bizonyosan 10.000 Ft feletti összeg. Sejthető, hogy ekkora költsége nincs a banknak, a törlesztések könyvelésével és az évenkénti kivonatküldéssel sem.
Felmerül egy érdekes kérdés. Devizahitelek esetén a kezelési költséget miért devizában kell fizetnünk, mikor a bank költségei forintban keletkeznek?
 
Kamat:
 
A bank a kamat mértékét általában fél- vagy egyéves kamatperiódusokban határozza meg. Mindig az éppen aktuális tőketartozás után kell megfizetni. A kamat összege a törlesztőrészleten belül a futamidő alatt csökken, hiszen a tőketörlesztés miatt a fennálló tőketartozás is csökken. A hitelkamat és a betéti kamat közötti különbség adja tulajdonképpen a bankok nyereségét. Devizahitel esetén a magyar bankok külföldi bankoktól vesznek fel hitelt, amit a magyar adósnak átváltanak forintra. Ennek a hitelnek az árát a bankközi kamatláb (LIBOR) határozza meg. A bank a hitelt nekünk a LIBOR feletti kamattal adja. (Csak érdekességként említem, hogy CHF esetén ez hosszú évek óta 0,25-0,75% között mozog.)
 
Tőketörlesztés:
 
A futamidő során a tőketörlesztés összege növekszik, a kamatfizetés összege ezzel párhuzamosan csökken. Így biztosítható, hogy a havi törlesztőrészlet közel állandó legyen. A futamidő elején ezért csökken csak kismértékben a fennálló tartozás. Később, az idő előrehaladtával a tartozás egyre nagyobb mértékben csökken.
Mi történik, ha meghosszabbítjuk a hitel futamidejét?
Ilyenkor a havi részletfizetésben drasztikusan lecsökken a tőketörlesztés mértéke. A kamat és a kezelési költség viszont nem változik. Ez technikailag teljesen megegyezik azzal, mintha egy másik hitelt vettünk volna fel azért, hogy a fennálló hitelünket visszafizessük. És bármilyen megdöbbentő, ismét devizában tettük mindezt.
 
Nézzük meg mindezt a bank szemszögéből:
 
A hitel hosszabbítása azt jelenti neki, hogy a kezelési költséget még további 10 évig fizeti az adós. Ez a bank eredményességét nyilvánvalóan növeli.
A kamatbevételen szintén realizál profitot, és ezt is 10 évvel tovább teheti.
A tőketörlesztés csökkenése nem jelent különösebb problémát, hiszen ott van fedezetnek az ingatlan.  (Sok bank a szerződés módosításakor további fedezet bevonását is kérheti.) Vagyis, amíg az adós fizet, addig a bank költségei és a nyeresége biztosítva van. Tulajdonképpen a banknak nem is érdeke, hogy a törlesztés befejeződjön. Mi más indokolná azt, hogy 30 éves futamidőre is adnak hitelt ,akár 45 éves ügyfeleknek is, akik a statisztika szerint meg sem élik a hitel kifutását.
 
Tudom, a szükség nagyúr, és van úgy, hogy nem lát más megoldást. De kérem, gondolja át az olvasottakat!
Ha mégis a futamidő hosszabbítása mellett dönt, akkor ezt csak átmeneti jelleggel tegye! Hagyjon lehetőséget magának arra, hogy később csökkentse a futamidőt, vagy előtörleszthessen, ha azt anyagi helyzete vagy az árfolyamok alakulása lehetővé teszi!
Érdemes azt is kiszámolni, nem lenne-e érdemesebb értékesíteni az ingatlant, és kisebbet vásárolni vagy bérelni. Különösen akkor megfontolandó ez, ha a bank további fedezeteket kér.
 
 
Olvassa el a devizahitel forintra váltásáról szóló írást is!
 
Login